Project Description

Borotvatartó

Baloghné Szűcs Zsuzsanna

Gyűjtés helye, éve: Nyíregyháza, 1934

Készítés ideje: XX. század eleje

Gyűjtemény: Jósa András Múzeum néprajzi gyűjteménye, ltsz. 56.343.1.

Méret: 22,7 x 6,4 x 5,2 cm

A borotválkozás már az őskortól ismeretes, amikor kagylóhéjakat vagy pattintott kőeszközöket használtak a testszőr eltávolítására. Az ókori egyiptomi időktől kezdve tudjuk, hogy higiéniai okai voltak a szőrtelenítésnek. A borotválkozás az évszázadok során egyfelől az élősködők elkerülésére volt alkalmas, másfelől a kor divatjához is hozzátartozott. Az ipari forradalom idején, a technológia javulásával egyre jobb acélötvözeteket tudtak előállítani, ami a borotvákat is jobbá, élesebbé és biztonságosabbá tette. Az első összecsukható borotvakések és biztonsági borotvák megjelenésével már mindenki számára elérhető és megoldható volt az otthoni borotválkozás, nem feltétlenül kellett borbélyhoz járnia. Ebben az időben alakultak meg az első kozmetikai cégek is, amelyek már célzottan gyártottak olyan termékeket, melyek az otthon történő borotválkozás elterjedését segítették.

Az összecsukható borotvakésekhez a parasztemberek borotvatokot, borotvatartót készítettek vagy készíttettek. A legmívesebb darabok faragó pásztorok kezei közül kerültek ki, akik ráérő idejükben szívesen dolgoztak megrendelésre is. A Nyíregyházán 1934-ben gyűjtött borotvatok készítésének ideje a XIX. század végére tehető. Alkotójáról semmit nem tudunk, viszont a tárgy fedelén VL monogram olvasható. A nyárfából faragott, elfordítható tetejű tartót díszes sarokszeggel látta el megmunkálója, s cikkcakkos és napsugaras körmotívumokat vésett a fedelére, illetve a két oldalára. A fedél két részből áll, melyeket a hiányzó fapecek elfordításával lehetett kinyitni. A NAP, mint díszítő elem fontos szimbólum volt a pásztorok életében, hiszen a nap járásából tudták az emberek az időmúlását számon tartani. A NAP a kozmikus értelem és az igazság egyetemes szimbóluma. Látszólagos Föld körüli útja az élet, a halál és az újjászületés jelképévé avatta. Ábrázolása igen gyakori a pásztorművészetben.

Baloghné Szűcs Zsuzsanna
etnográfus muzeológus