Project Description

Pörgettyű

Megnevezés: Pörgettyű

Leltári szám: 2005.2.19.

Leírás: Fából faragott, sötétbarna, oldalába betűk vannak vésve,
felső részén vékony forgatórész, alul enyhén (kúpos) hegyezett (T, V, M, S).

Gyűjtési és használati hely: Ismeretlen

Mérete: magassága: 4 cm, szélessége: 1,5 cm

Leltározta: Bodnár Zsuzsanna

December közeledtével gondolataink, – még ha csak tudat alatt is – az ünnepi időszakra kezdenek hangolódni. Beszivárognak ezek a gondolatok a decemberi készülődés folyamatába, de a munkával töltött hétköznapokba is. Így történt ez most is, amikor a Sóstói Múzeumfalu Látványraktárában dolgoztam. „Nahát, egy trenderli!” – gondoltam rögtön, amikor a szóban forgó tárgy a kezembe került, majd szemügyre vettem alaposabban. Az aprócska, alig pár centiméter nagyságú gyermekjáték egyes oldalain – ahogyan az ezután felütött Néprajzi leltárkönyv is mutatta – nehezen kivehető bekarcolt betűk láthatók: „T, V, M, S”. Akkor rögtön megcáfolódott első gondolatom, miszerint a zsidó gyermekek kedvenc hanukai játékát tartom a kezemben. Ha így lett volna, a pörgettyű négy oldaláról az „N, G, H, S” betűket kellett volna olvasnom. A tárgy adatolása sem szolgáltatott több információt számomra, hiszen gyűjtési és használati helye is ismeretlen.

„Jiddisül pörgettyű, amelyen négy héber betű olvasható: Nun, Gimel, Hé, Sin. Ezek kezdőbetűi egy jól ismert mondásnak: Nesz Gadol Hajá Sám (= nagy csoda történt ott). Ám ugyanakkor a fenti betűk (mivel a jiddis mindmáig héber betűkkel írják) négy jiddis nyelvű szó kezdőbetűje is lehetnek: Niksz (= semmi), Ganc (= egész), Halb (= fele), Stel-ájn (= tegyél be egyet).” 

Raj Tamás: 100+1 Jiddis szó

Az apró fajáték a magyar népi játékszerek között is ismeretes volt. Formáját tekintve teljesen megegyezett a trenderlivel. Készült fából, csontból faragott változata is van, de előfordult, hogy ólomból öntötték. A játék menete a következő volt: mindenki azonos mennyiségű játékkincset tett a játéktér közepére. Az egyik játékos megsodorta a pörgettyű szárát, s pörgetés után, amikor oldalára dőlt a játékszer, leolvasták a felülre került betűt. A játékosnak aszerint kellett cselekednie.

T: tenni egy diót, babszemet, cukorkát, kavicsot a középső kupacba,

V: venni egyet belőle,

M: az összes „játékpénzt” megszerezni,

S: semmit sem tenni, tehát továbbadni a pörgetés jogát.

A játék addig tartott, amíg valaki az összes kincset el nem nyerte.

A hanukai pörgettyű lényege megegyezik az itt látható tárgyéval, ám egyvalamiben különbözik tőle: nem hétköznapokon használták, hanem elválaszthatatlanul kötődik az ünnephez. A játék addig tart, amíg az ünnepi lámpás fényei égnek. Ekkor hagyományos hanukai gyerekdalok éneklése mellett a győztes legalább a fele nyereséget közösen fogyasztja el a vesztesekkel. Közösen emlékeznek a jeruzsálemi csodára, mikor a Szentély felszabadítása után meg akarták gyújtani a menórát, csakhogy nem találtak tiszta, megszentelt olajat. Új olaj sajtolásához pedig nyolc napra lett volna szükség. Végül egy kis korsó olaj mégis előkerült, s az csodás módon nyolc napig égett.

Lauber Laura
etnográfus muzeológus