Falusi majális

2017. május 1-én 05:40-kor indultam ki a Múzeumfaluba autómmal. Reméltem, hogy 20 perc alatt megteszem a 14 km távolságot, úgy sincs ilyenkor forgalom. 06:00-kor meg is érkeztem, de nem én voltam az első. Anikó szorgosan terelte a korán érkező árusokat, s parancsolt fel még egy sátrat a fiúk segítségével. Misi bácsi a kemencéket fűtötte az anarcsi portán, hiszen ott már javában keltek a tészták, mi pedig megreggelizhettünk az első bevetés kőttes kalácsaiból. A készülődésben észre sem vettük, hogy 10 óra lett, nyitnak a főbejárat ajtajai és a pénztárak.

Kezdődhet a majális! Mi készen állunk.

Érdekes visszagondolni a három évvel ezelőtti napra, hisz azóta sem volt majális. 2018-ban és 2019-ben a felújítás miatt, idén pedig mert rendezvényeket tartani nem lehet. Februárban gyermekem néptánc tanára izgatottan kérdezte: „… ugye április 1-én nyittok, mert készülünk a majálisra.” „Persze! Nem kérdés!” – hangzott a válasz naivan. A Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Margaréta és Kismargaréta csoportjai bár idén sem állítanak májusfát a jánkmajtisi portán, a naphoz köthető szokások felelevenítése részünkről is átkerül az online térbe.

2017-es falusi majális (Forrás: szon.hu)

Gyermekkoromban (1980-as évek vége, 1990-es évek eleje, csakhogy időben elhelyezzük) május 1-én alig vártuk a húgommal, hogy bringára pattanhassunk és végig tekerjünk szülőfalunkon. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy ki kapott májusfát vagy májuskosarat. Meg volt a heti pletyka, hogy kinek ki adhatott szerelmi ajándékot, a megajándékozott lányok pedig természetesen büszkén sorolták élményeiket a megajándékozásról.

A májusfa kétféle felállítása közül megyénkben az egyéneknek, azaz a kiszemelt leánynak állított májusfa szokása terjedt el.

A közösségi májusfa állítása kevésbé volt jellemző. A lányos házakhoz állított májusfa az udvarlási szándék kifejezése, bizonyítéka volt. Európa szerte ismert szokásról beszélünk, melynek meg vannak a saját helyi specifikumai. Hogy miért pont ezen a napon állítottak májusfákat, zöldágakat a házakhoz? Talán a nyár közeledte, az ébredő, virágzó természet indította el a szerelmi kapcsolatokat szárba szökkentő szokást. Mindez spekuláció, hiszen nincs erre vonatkozó hiteles forrásunk, viszont tény az, hogy a II. világháborúig ismert és gyakorolt szokás volt, melyet a társadalmi változások folyamatosan formáltak, és alakítanak ma is.

Májusfa állítása a Sóstói Múzeumfaluban

A szokásleírás talán azzal kezdődhet, hogy a legénynek megtetszett a leány…

Május 1-én színt vallhatott érzéseiről, vagy szerelmét erősíthette a májusfaállítással. Éjjel a bandába verődő fiúk előre megbeszélt helyről kértek, vettek vagy loptak fát. Ez a fa lehetett nyírfa, nyárfa, fűzfa vagy orgona, amit szalagokkal, delinkendőkkel, virágokkal díszítettek, majd a lányos ház kerítéséhez vagy tornácához erősítettek. Volt, aki „üresen” vitt májusfát, s ha a leány feldíszítette, biztos lehetett abban, hogy érzései is hasonlóak. Egyes legények, ha elég bátrak és tehetősek voltak muzsikus cigányokat fogadtak szerenádhoz. Ha a leánynak tetszett az éjjeli zene, akkor világot gyújtott, ezzel jelezve viszonzását. Ha nem gyújtott fényességet, bizony ott nem volt értelme az udvarlásnak. Ratkó Lujza Biri községről írt tanulmányában a következőt jegyzi le (Jeles napok és dramatikus hagyományok egy nyírségi faluban): „Ha május elseje vasárnapra esett, akkor tambura-bált is rendeztek valamelyik lány udvarán a májusfa alatt.”

Általában a májusfák fiatal, zöldellő, virágzó, sudár fák voltak, viszont ha a lány megbántott egy legényt, vétett a közösség rendje ellen, akkor száraz ágra számíthatott. A vénlányok is kaphattak ilyen „májuscsabakot”, amit csúfságból rongyokkal, törött cserepekkel, fazekakkal, akár döglött állatok tetemével aggattak tele.

Előfordult, hogy egy lány több legénynek is tetszett.

Ha nem beszélték meg a fiúk egymás között az esetet, akkor megtörténhetett, hogy a lányos házhoz később érkező már nem tudta kitenni díszes fáját. Bosszúból ilyenkor csínyekre vetemedett: kihúzta az utcafrontnál a kerítés tövében álló lócát vagy a kiskaput olyan messzire vitte a portától, hogy a gazda kereshette. Szilveszter napjához hasonlóan több csínyt is elkövethettek ezen a napon, így például az éj leple alatt a fiatal párt ágyastól kihúzták az utcára vagy egészen a rétre, ahol mikor felébredtek vették észre csak a tréfát. Akit nem kedveltek, annak szekerét az udvaron szétszedve a padláson vagy a tetőn újra összerakták. Volt nagy álmélkodás a szekér megtalálását követően.

Manapság is állítanak májusfát, de a szokás formálódik. Többször figyeltem meg, hogy a már a háznál álló fát díszítették fel az éj leple alatt, ezzel elkerülendő a fakivágást és a cipekedést, illetve védve az erdőállományt.

Már a 20. század első felében vannak adatok a virágcsokor vagy májuskosár ajándékozásról. A májuskosár ajándékokkal volt tel, ami lehetett édesség, cserepesvirág, akár ékszer is. Az utóbbi időkben ez az ékszer eljegyzési gyűrű is lehetett ékes bizonyítékaként az életre szóló szerelemnek.

Május 1-i felvonulás Kisvárdán (Kisvárda és környéke régen és ma facebook oldal)

Május első napja mindemellett kommunista ünnep a köztudatban.

Magyarországon a II. világháború után tért nyerő kommunista rezsim az 1889-ben Párizsban tartott II. Internacionálé alkalmával kihirdetett május 1-i munkások nemzetközi ünnepét kiemelt eseményként kezelte. PEDIG az első munkás felvonulást még 1890. május 1-én, az Osztrák-Magyar Monarchia idején tartották Budapesten mintegy 60000 résztvevővel. A felvonulást következő évben azonban nem tudták megszervezni, mert az „ünnep” hétköznapra esett, így a munkások nem mertek elmenni a felvonulásra.

Új lendületet 1945 után vett a május 1-i felvonulások tartása, melyet évről évre túl akartak szárnyalni. A társadalmi bázis is adott volt, hisz kimondva kimondatlanul is kötelező volt részt venni ezeken az eseményeken már iskolás kortól. A gulyáskommunizmus idején erősödött a felvonulást követő majálisozás jelentősége. A munkások és családjaik a kötelezőt letudva sportpályákon tartott családi programokon vettek részt, ahol megyénkben elő-elő fordult a közösségi májusfák állítása is.  

1955-ben XII. Piusz pápa május 1-jét – talán reflektálva a kommunista felvonulásokra – Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.

Házunk előtti májusfa nagylányommal

Gyermekkorom várakozása, hogy végre én is kapok májusfát egy kicsit máshogyan alakult. Esküvőnk után jó pár évvel azonban házunk előtt álló szílfánkat szalagozta fel hites uram meglepetésként május 1-re, s a fa alatt nagylányunk szaladgált boldogan. Ezt örökítette meg a fénykép.

Baloghné Szűcs Zsuzsanna
etnográfus muzeológus