Gondolatok egy Móricz-kiállítás kapcsán
Móricz-kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban
A Föld lakosságát koronavírus pusztította.
Mindenki karanténba kényszerült.
A múzeumok a virtuális térben éltek tovább.
Álljunk meg! Álljunk meg! Mi az, hogy a „MÚZEUMOK”?!?!
Újra!
A Föld lakosságát koronavírus pusztította.
Mindenki karanténba kényszerült.
Az emberiség a virtuális térben élt tovább.
(2020-at bemutató film fikciója…)
Koronavírus ide vagy oda, a Sóstói Múzeumfaluban nem állt meg az élet. Természetesen komolyan vettük és vesszük a helyzetet, ugyanakkor csodálkozunk: „még ilyet nem éltünk meg!” Alkalmazkodtunk a kialakult helyzethez és folytattuk terveink megvalósítását: időszaki kiállításainak sorát 2020-ban Móricz Zsigmond paraszti életjeleneteinek bemutatásával folytattuk Jármi kisnemesi házunkban.
- Három mű a „porondon”
A kiállításban három Móricz mű jelenik meg: a Hét krajcár, a Tragédia és a Judith és Eszter.
E három elbeszéléssel különböző korosztályokat céloztunk meg. Mivel a Hét krajcár az általános iskolások kötelező tananyaga, a Tragédiát pedig a középiskolásoknak kell feldolgozni tanulmányaik során, így e két mű bemutatását a diákoknak szántuk. A harmadik, a Judith és Eszter című műben megírt pikáns megfogalmazás és nehéz életprobléma főként a felnőtteknek szól.
A felvázolt koncepció a kiállítás során (titkon várt) örömünkre megdőlt, hiszen mindhárom mű megjelenítését minden korosztály szívesen látogatja, és teljes természetességgel, ösztönösséggel válogatják ki az érdeklődésüknek megfelelő információkat.
- A cím
Az író első korszakából származó felelevenített novellák romba döntik a romantikus paraszti életképet. E három elbeszélésbe sűrített fájdalom a nyomort hangsúlyozza, s a parasztság életének valós részleteit eleveníti meg. Olyan fájdalmak ezek, amelyek sok esetben örök érvényű problémákat feszegetnek. Emiatt éreztük úgy, hogy az író saját szavai fejezik ki leginkább a kiállításunkban foglaltakat:
- Móricz Zsigmond – néprajz – muzeológia
A kiállítás tervezése során nem kerülte el figyelmemet az a tény, hogy Erdész Sándor – a Sóstói Múzeumfalu első igazgatója – 1979-ben tanulmányt írt „A néprajz Móricz Zsigmond műveiben” címmel. A tanulmány olvasása közben éreztem rá, hogy milyen eltérő néprajzi, muzeológiai elképzelések mentén lehet Móricz Zsigmond alkotásaira tekinteni.
Erdész Sándor összefoglalja a néprajzkutatók Móricz Zsigmond gyűjtőútjainak eredményeivel kapcsolatos addigi álláspontjait. Gyakorlatilag arra kíváncsi, hogy a tudomány mire tudja használni a gyűjtésekben szereplő adatokat, s végül arra a következtetésre jut, hogy „ez az anyag inkább irodalmi forrásanyag, mint tudományos célokat szolgáló néprajzi gyűjtés”, így ebből a szempontból „nem egy hiteles leírás” (Erdész S. 1979. 25.)
2020-ban, a kiállítás tervezése, rendezése során új nézőpont születik, miszerint nem az lesz a fontos, hogy Móricz Zsigmond a műveiben rejlő adatokkal mit tud nyújtani a néprajz tudományának, hanem az válik fontossá, hogy a néprajzi valóságot hogyan tudjuk bemutatni Móricz Zsigmond érzékletes elbeszélésein keresztül.
- Móricz és a parasztság
Az író az élethűen bemutatott paraszti problémákat, az elbeszélésekben átadott érzések pontos megfogalmazását élettapasztalatának és tudatos érdeklődésének köszönhette. Mindez azért érdekes a néprajzkutatók számára, mert Móricz élete és munkássága erősen kötődik a falusi parasztsághoz.
Erdész Sándor eképpen fogalmazott:
„az író néprajzi ismerete nem csupán a gyermekkori emlékekből és ifjúkori néprajzi gyűjtőutakból származik, hanem jelentős ismereteket szerzett a szakirodalom tanulmányozásából is.” (Erdész S. 1979. 29.)
Az író saját tapasztalatait és a nép szeretetét egy 1935-ben írt levelében ily módon fogalmazta meg:
„boldog lennék, ha annak a nagyszerű magyar népnek valaha jobb sorsa lenne, mint abban az időben volt”
(Szilágyi P. 2007. 34.)
- Képek a nagybetűs ÉLETRŐL
Le kell szögeznünk, hogy Móricz nem volt gyűjtő, nem volt kutató a szó tudományos értelmében. Író volt, és ennek köszönhetjük, hogy a 20. század elején élt parasztság mindennapjait – még ha erősen a problémákra koncentrált is – megismerhetjük. Elbeszélései így válnak egy néprajzi múzeum kiállításában is élményt nyújtó, érzelmeket kiváltó, tárgyakkal megjelenített történetekké.
A falvakban élő parasztság életéhez a Móricz Zsigmond által bemutatott realisztikus, sokszor drámai élethelyzet és érzésvilág éppúgy hozzá tartozik, mint az egyéb romantikus képekben „megfestett” falusi idill. A paraszti valóság e két szélsőséges nézet keverékében rejlik.
- A művek felépítik a múltat
A három kiválasztott elbeszélésben az író szemszögéből tűnik elénk a paraszti világ. A falun megélt tapasztalatok, élmények Móriczot a szomorú sorsok megörökítésre késztették. A romantikus faluképet romba döntő novellák szövegei – a pontos idézés céljából – kinagyítva olvashatók a kiállításban.
A művekben megfogalmazott realisztikus jeleneteket a szövegek mellett látható illusztrációkkal és a plakátok környezetében megrendezett életjelenetekkel mutatjuk be.
A művek a múlt részleteit gyakorlatilag a tárgyak köré építik.
Az érzelmekkel telített paraszti élet olyan szegmensét mutatjuk be a múzeumban, amely új szempontból ad értelmet a megőrzött tárgyak jelentőségének!
- Így történhetett
A szöveg, a kép és a térben megjelenített miliő együtt alkotják a kiállítás mondanivalóját:
így történhetett, amit Móricz Zsigmond leírt, ehhez hasonló tárgyakkal, ehhez hasonló mozdulatokkal, ehhez hasonló környezetben.
- Kiállítás – élmény – múzeumpedagógia
Napjainkban természetesen nem elég, ha egy kiállítás őrzi és bemutatja a múltat. Időszaki kiállításunk aktív élményeket is nyújt például azzal, hogy a látogatók kipróbálhatják az egyik Móricz-hős, Kis János fekhelyét.
A tárlaton bemutatott művek kapcsolódnak a Sóstói Múzeumfalu „Utazó múzeum” programjához, így annak lebontása után a Hét krajcárt az általános iskolákba, a Tragédiát a középiskolákba tudjuk utaztatni egy-egy tanóra kiegészítéseként, szervezett múzeumpedagógiai foglalkozás keretén belül.
A koronavírus kapcsán mind a kiállítás rendezéséről, mind annak bemutatásáról – virtuális térbe kényszerülve – rövid videó készült.
https://www.youtube.com/watch?v=KNZ3-C8Gr40&t=64s
https://www.youtube.com/watch?v=eziilAjUMns
A folyamatos érdeklődés fenntartásának érdekében hétről-hétre Facebook-on megjelenő játékokkal kedveskedünk az érdeklődőknek.
- Tisztelet Móricznak
1979-ben Erdész Sándor a következőkkel zárja „A néprajz Móricz Zsigmond műveiben” című tanulmányát:
„S ezzel a népiséggel egyrészt az irodalomban maradandót alkotott, másrészt az olvasóközönség figyelmét is a néprajz felé irányította. A néprajz művelői ezért is tisztelettel adóznak Móricz Zsigmond emlékének.” (Erdész S. 1979. 34.)
Tisztelet mindezért és még sok egyéb másért, esetünkben az élményszerűbb bemutatásért, a tárgyak könnyebb értelmezéséért, a múlt egy szegmensének újraépítéséért.
Rózsáné Bóna Bernadett
néprajzos muzeológus
Irodalom
Erdész Sándor
1979 A néprajz Móricz Zsigmond műveiben. In: Szabolcs-Szatmári Szemle 1979/2. 25-35.
Szilágyi Péter
2007 Móricz Zsigmond és a prügyiek levélváltásai. In: Társasági tükör II. 27-43.
