Szakmai beszámoló

Az Építsünk a múltból jövőt! egyedi elnevezésű, NTP-INNOV-21-0159 azonosítószámon nyilvántartásba vett pályázati program keretében 12 tanuló vett részt a Jósa András Múzeum tagintézményeként működő Sóstói Múzeumfaluban, népi építészeti tematikával megvalósított foglalkozássorozaton. A programba beválogatott tehetségek és tehetségígéretek – hat-hat lány és fiú – kivétel nélkül a Nyíregyházi Szakképzési Centrumhoz tartozó Vásárhelyi Pál Technikumban folytatják tanulmányaikat, ahol magas- és mélyépítő technikusokat képeznek.

A tehetségsegítő program 2021. december 20-án indult el azzal a céllal, hogy felkeltsük a részt vevő fiatalok érdeklődését a népi építészet iránt: ismerkedjenek meg a hagyományos építőanyagok felhasználási lehetőségeivel, hagyományos technológiákkal és a népi műtárgyépületek megőrzésének, állagmegóvásának, védelmének aktuális kérdéseivel.

A programban az elméleti ismeretek bővítésén, elmélyítésén túl több, kézzelfogható eredmény is született. A fiatal tehetségek és tehetségígéretek Koi Katalinnak, a középiskola építészmérnök tanárának, illetve a szabadtéri néprajzi múzeum üzemeltetési csoportjának segítségével nyolc szerkezeti makettet terveztek és készítettek el: négy falazatot és négy héjazatot. A tanulók kisebb csoportokban dolgoztak, illetve a csoportok váltásban részt vettek az Árpád-kori régészeti skanzen nádtetőinek javításában és az egyik porta sövénykerítésének fonásában is. A vert fal építéséhez „rudakkal” (oszlopokkal) megtámasztott zsaluzatot használtak. A vesszőfal (patics vagy pacsit) elkészítéséhez befonták vesszővel a gerendavázba függőlegesen beékelt karókat, majd pelyvás sárral kívül-belül betapasztották. A vályogból építő csoport tagjai vetővel formázott, kiszikkadt vályogot használtak, amit agyagsárral tapasztottak. A téglafalat építők mészből, cementből és homokból kevert habarccsal kötötték össze a falazóanyagot. A héjazatmakettek esetében a méretre vágott elemekből szögekkel állították össze a „tetőszerkezetet”, melynek léceire kerültek a fedőanyagok: szalma, nád, zsindely és hódfarkú cserép. A tanulókat egy szakember is segítette abban, hogy a hagyományos anyagok felhasználásához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretekhez jussanak, és így a makettek minél valóságosabb hatást keltsenek.

Ezzel párhuzamosan a középiskolások izgalmas utazást tettek a tanulmányi videófilmek világába. A program keretében két videófilm készült el egy kommunikációs-filmes szakember, Bartha Bence segítségével. Az egyik (A látogatás) az Árpád-kori településrészlet mindennapi életéből villant fel néhány jelenetet, mégpedig a fiatalok kezdeményezésére egy időutazás keretei között. A 8:46 perces film szereplői a tanulók voltak, akik szívesen öltötték magukra a múzeum középkori viseletmásolatait, és nagyon élvezték a munkát. A forgatást önkéntesként két múzeumi munkatárs is segítette, Kácsor-Ignácz Gabriella a tanulók öltöztetésében, a korban feltételezett haj- és fejviselet rekonstruálásában vett részt, míg Szilágyi János kollégánk a falunagy szerepében az időutazást „elszenvedő” tanulókat fogadta a faluközösség tagjaivá. Másik filmünk („Csináltak szép házat, csűrt, vettek sok szép jószágot a pajtába…”) témája a népmesékben megjelenő népi építészet volt. A fiatal tehetségek és tehetségígéretek ötletei alapján közös forgatókönyvet készítettünk, majd a Sóstói Múzeumfalu népmesékben is megjelenő épületeiben, illetve ezek előtt rögzítettük a tanulók mesemondását. A 11:24 perces film az egyes épülettípusokról, illetve a lakóház népmesékben megjelenő helyiségeiről fényképekkel illusztrált információkat is tartalmaz, amelyek összeállítását szintén a tanulók végezték.

A program részeként két kiegészítő tevékenységet vállaltunk. Az egynapos tanulmányutat Tarpára szerveztük. A Sóstói Múzeumfalu a beregi tájegységről egy portát mutat be, az itt álló, vályogfalú lakó- és gazdasági épületek Tarpáról kerültek áttelepítésre, s egykor két portán álltak, két család tulajdonát képezték. A lakóház két szempontból is egyedi a néprajzi gyűjteményben: a természetes építőanyagok közül csak itt figyelhető meg a kő felhasználása, illetve az a vidékünkön ritka népi építészeti jelenség, hogy a lakóház alatt pince van. A speciális építési technika a tarpai Nagy-heggyel hozható összefüggésbe, az 1860-as években itt nyitott kőbánya szolgáltatta az egykori mezőváros, ma nagyközség házainak lábazatához az építőanyagot. Mivel a hegy vulkanikus eredetű, kedvező feltételeket kínált a szőlőtermesztéshez is, amelynek vidékünkön nincsenek igazi hagyományai.

A Tarpára érkezést követően a csoport a Szőlő-hegy tanösvény kezdőpontján találkozott Barabás Ambrussal, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet munkatársával, aki kétórás túra keretében ismertette meg a tanulókat a hegy természeti és néprajzi értékeivel, a vulkáni működés nyomaival, a védett fajokkal (haris, uhu, vipera, fekete gólya, beregi futrinka).

Mivel a településnek igen sok népi műemléke van, kiváló terep a népi építészet helyi hagyományaival való ismerkedéshez. Ezért a délután folyamán az Észak-Tiszántúl egyetlen, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmának megtekintésére került sor, amelynek matolcsi (ma: Tunyogmatolcs) párja rekonstrukcióban a Sóstói Múzeumfalu gyűjteményének része. Ezt követően a csoport egy helyi lokálpatrióta vezetésével sorra látogatta a kuruc múlt szobrok és domborművek formájában fellelhető emlékeit. S közben arra is alkalom nyílt, hogy a tanulók műemlék jellegű népi épületeket és sajátosságaikat megfigyelhessék, korábbi ismereteikkel, a Sóstói Múzeumfaluban látottakkal összehasonlítsák (szárazkapu, melynek helyi neve: csókos kapu, lakóházak utcai homlokzati kiképzése, bádogtető, sütőház).

Május 13-án pénteken került sor arra az interaktív foglalkozásra, melybe a tanulók családtagjait is bevontuk. A Sóstói Múzeumfalu igazgatója, Baloghné Szűcs Zsuzsanna köszöntője nyitotta meg az eseményt, majd a projektgazda muzeológus mutatta be röviden az eddigi eredményeket, és köszönetet mondott az együttműködő kollégáknak és önkénteseknek. Ezt követően táncházzal és hagyományos élőszavas mesemondással folytatódott a program, melynek során a résztvevők a megye táncéletébe, illetve a nyírségi mesekincsbe is betekintést nyertek. A pezsdítő mozgást vendéglátás követte, majd múzeumi sétára, néprajzi tárlatvezetésre invitáltuk a közönséget. Ezzel párhuzamosan annak a lehetőségét is biztosítottuk, hogy családi körben, sőt egyénileg is fel lehessen fedezni a Sóstói Múzeumfalu épített és természeti szépségeit. A tárlatvezetéshez egy totó kapcsolódott, amelynek kitöltésével a családok tesztelhették tudásukat. A délután kötetlen beszélgetéssel zárult, melynek során megismerhettük a szülők véleményét a tehetségsegítő programról.

Ezekkel az eseményekkel párhuzamosan elkezdődött a korábban készített makettek szemléltető eszközként történő felhasználására építő rendhagyó múzeumi óra tervezése is, amelyet a programban részt vevő tanulók egy tőlük fiatalabb korcsoportban tartottak meg, a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola három 5. osztályában, a technika és tervezés tantárgy keretében. A tanulók feladatötleteiket múzeumpedagógus kolléganőnk, Kállai Beatrix segítségével dolgozták ki, majd a próbát követően az órát nagyon izgatottan, ugyanakkor összehangolt munkával, jó hangulatban valósították meg.

2022. június 14-én fejeződött be a tehetségsegítő program fizikai megvalósítása a Sóstói Múzeumfaluban. A részt vevő tanulók kötetlen beszélgetéssel egybekötött szalonnasütésen vettek részt, majd sor került egy sajtótájékoztatóra, ahol Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a szabadtéri néprajzi múzeum igazgatója beszámolt a sajtó képviselőinek a Sóstói Múzeumfalu sikeres pályázatairól, s külön szólt a Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló, a tanéven átívelő foglalkozássorozat eredményeiről.

Összességében elmondható, hogy a múzeum küldetésével összecsengő, unikális projektet valósítottunk meg a pályázat keretein belül. A Nemzeti Tehetség Program és a Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló projekt fontos eredményének tartjuk, hogy nemcsak a szakmai célokat sikerült valóra váltani, hanem a tanulók kreativitása, kézügyessége, társas és egyéni kompetenciái is sokat fejlődtek. Ugyanakkor a Sóstói Múzeumfalu munkatársaiban is erősödött a tehetségsegítés melletti elköteleződés, gazdagodtak a személyes és szakmai kompetenciák, szorosabbá vált a munkatársak közötti együttműködés.

A program azonosítója: NTP-INNOV-2021-0159
A támogatás összege: 2.523.000 Ft