Aki nem hiszi, járjon utána…

Beszámoló a Sóstói Múzeumfalu munkatársainak dániai szakmai látogatásáról

A Sóstói Múzeumfalu hat munkatársa 2022. szeptember 6-án útra kelt és Dániába utazott. A nagyszerű tanulmányútra egy Erasmus+ pályázat biztosított lehetőséget, melyben az élő történelem tanulmányozása, megfigyelése – mint modern múzeumi ismeretátadási forma – állt a középpontban.

Aarhus városában Den Gamle By-t látogattuk meg, mely életre szóló élmény marad számunkra. A nemzeti szabadtéri várostörténeti és kulturális múzeum egy mesés időutazásra hívott bennünket és persze minden látogatót. A skanzen három időszakot mutat be: az 1800-as, az 1920-as és 1970-es évek világát, hétköznapjait.

Utazásunk első napjának délutánján, a belépés után, mosolygó animátor ajánlotta fel segítségét, és mihelyt „érzékelte”, hogy dán nyelven nem fogjuk viszonozni köszönését, azonnal angolul folytatta, és – az eligazodást segítő térképet ajánlva – jó szórakozást kívánt. Ugye milyen egyszerű? – gondoltuk magunkban… és bámészkodtunk tovább. Szinte egyik ámulatból estünk a másikba. Egyik pillanatban meglepődve kapkodtuk a fejünket, a másik pillanatban a már előzetesen megismert élő történelem morzsáit véltük felfedezni, és igyekeztünk mindent megjegyezni.

Folytatva a barangolást egy műhelysorhoz érkeztünk. A kikövezett úton haladva az épületek előtt egy aprócska tábla jelezte, hogy az épület látogatható. Nem volt óriási jelekkel ellátott tábla, kedves látogatókat irányító fényjelzés… stb. Az épületek önmagukban mutatták, irányították a figyelmet, és természetesen segítették az önálló felfedezést, amely számtalan apró izgalmas dolgot rejtegetett, amikor beléptünk egy-egy helyiségbe. Az 1800-as években „sétálva” élethű bábuk elevenítették fel az egykori mesterségek egy-egy jellegzetes mozdulatát, figyelve az öltözetek minden apró részletére, a tárgyak helyére, a társadalmi hovatartozást is jelző berendezésre, tisztaságra, rendre vagy éppen koszra, rendetlenségre. A műhelyekben elhelyezett bábuk arca is beszédes volt, amit adott pillanatokban és helyzetekben hanghatások is kiegészítettek. Találtunk mosolygó cipészt, közönyös gyertyamártót, munkába temetkező koporsókészítőket vagy éppen vágyakozó, szomorú szemű kislányt is, aki éppen alvó édesapjának horkanásait hallgatja. A jelenetek egyértelműen érzelmeket közvetítettek, a több mint 200 éves múltbeli pillanat hatott ránk, tehát valóban utaztunk az időben, mert egy pillanatra ott találtuk magunkat a kislánnyal szemben és szerettünk volna segíteni neki. Egy istálló mellett elhaladva tehénbőgésre lettünk figyelmesek. Nyitottuk volna az ajtót, de zárva volt. Ekkor értettük meg, hogy egy újabb játék ez, hiszen az istálló üres, de a hang hatására egy újabb kép rajzolódott elénk…

Tovább haladva csodálatos kis kertet, üvegházat láttunk, ahol megismerkedhettünk a növények tulajdonságaival és tájékozódhattunk a növénymagok és palánták vásárlásának feltételeiről.

A műhelysor után, néhány sarokkal arrébb egy kirakatra lettünk figyelmesek, ahol szebbnél szebb, illatozó sütemények csalogattak bennünket. Az üzletben a pék felesége az 1880-as évekbe kalauzolt bennünket. Korhű öltözetben, hajviseletben és a korszakhoz illő szemüvegben szolgált ki, és kínálta a régi receptek alapján készített süteményeket. Olyan helyhez kötött élő történelmi karakter volt Ő, aki a valós árusítást is bonyolította. Tanulságos és példaértékű a pontosság, a precízség, amelyek a karakter megjelenítését jellemezte.

Látogatásunk második napján Den Gamle By intézményvezetője, Thomas Bloch Ravn fogadott bennünket. Az előzetesen egyeztetett találkozón Kitt Boding-Jensen, az értékesítési menedzser is részt vett. Átfogó képet kaptunk az intézmény hitvallásáról, küldetéséről és a működésről egyaránt. Egyértelműen körvonalazódott számunkra, hogy magas szintű szakmai felkészültség és csapatmunka együtt eredményez olyan élményeket, melyeket Den Gamle By nyújt a látogatóknak.

A számunkra leginkább várt pillanatok egyike az élő történelemért felelős szakmai vezetővel, Ida Bonderup-Pallesennel való találkozásunk volt. Gyakorlatias, lényegre törő, sok apróságra, fontos dologra rámutató beszélgetésünket folyamatos „tárlatvezetés” kísérte, ahol Ida mindent folyamatában mutatott be, mindent szemléltetett és sorra hozta a példákat. Mivel tanulmányi utunk elsődleges célja az élő történelem tanulmányozása, új módszerek megismerése volt, számtalan kérdést tettünk fel, melyekre nagyon korrekt, konkrét és a gyakorlatban hasznosítható válaszokat kaptunk. Érezhető volt Ida Bonderup-Pallesen komplex szemlélete, és az, hogy az évek során szerzett tapasztalatait mindig beépíti és ezáltal folyamatosan újragondolja a karakterekben rejlő lehetőségeket. Bemutatott egy helyhez kötött és egy mozgó karaktert, és bepillantást nyerhettünk abba az öltözőbe, ahol a jelmezek, viseletek minden interpretátor részére névre szólóan, gondosan elrendezve sorakoztak. Az öltözködés minden apró mozzanatát útmutató leírások és ábrák segítették, s ez is megerősítette a számos benyomást, amelyet a dán skanzen „karaktereivel” való korábbi találkozáskor tapasztaltunk. Hiteles és magával ragadó! Az Ida Bonderup-Pallesennel való találkozás után szavak nélkül vezettek bennünket azok a vizuális impulzusok, melyek sokszorosan gazdagították a szakirodalmakban olvasott élő történelemmel kapcsolatos ismereteinket.

A napunk azonban itt nem ért véget, mert egy másik múzeumban folytathattuk tovább kulturális utazásunkat, és meglátogattuk a csodás környezetben található Moesgaard Múzeumot. Lenyűgöző kiállítóterek, fantasztikus látvány, bámulatos és magas színvonalú tartalom tárult elénk, és mindez modern és mégis teljesen egyedi „köntösben”. A múzeum ars poétikája szerint minden állandó kiállításon a középpontban az ember állt. A dán történetek és tárgyak, a minket körülvevő világ, a különböző korszakok bemutatása az emberi tapasztalásra épített, és ezzel teljesen személyessé tette a tárlatokat. Magával ragadó élmény volt a megannyi régészeti lelet: az ékszerek, fegyverek, harci díszek és maszkok látványa, amelyeket nagyszerű interaktív eszközök egészítettek ki. Ezeken keresztül könnyed és játékos formában kapott számos ismeretet a látogató.

Másnap visszatérve Den Gamle By-be, folytattuk mesés időutazásunkat. Találkozhattunk a modern időket éltető, az 1927-es éveket megidéző könyvkereskedővel és vaskereskedővel, megismerhettük az akkori legmodernebb Ford modelleket Carl Christensen autószalonjában, meglátogattuk a kor legdivatosabb kalapszalonját és szappanboltját, illetve a telefonközpontban valódi telefonbeszélgetést próbálhattunk ki, természetesen egy igazi szakember segítségével.

A skanzenben tovább haladva gyönyörűen bontakozott ki előttünk egy újabb korszak, az 1970-es évek. Az épületek, üzletek, a kiállítások mindegyike a dán jóléti társadalmat hivatott bemutatni. Láthattuk, hogy hogyan éltek egymás mellett, egyszerű emeletes házakban tanárok, hippik, bevándorlók, nagy családok, egyedülálló anyák, gyengén látók vagy rangos iskolafelügyelők. Minden egyes otthon a legapróbb részleteken keresztül mutatta be az emberek hétköznapjait. Az előszobában felakasztott kabátok, a napi sajtó, a konyhában hagyott szendvics, a félig üres hűtő, a szárítóra teregetett ruha; a zuhanyzást megjelenítő, imitáló fürdőszobai jelenet megtekintésével egy szempillantás alatt részesei lehettünk az adott háztömb lakóközösségének. Különös hangulatot idézett a Jazzklub, ami szintén egy emeletes ház földszinti lakásában kapott helyet. Bámészkodhattunk az Elle butikjában, utazási irodában, könyvesboltban, de belehallgathattunk a korabeli lemezekbe is, persze mindezt az 1970-es évek hangulatában, annak megfelelő díszletek, tárgyak között. Ebben a városrészben a föld alatt nézhettük meg Aarhus város állandó történeti kiállítását, mely 800 négyzetméteren kápráztatott el bennünket, valamint a múzeum egyedülálló és értékes óra-, ezüst- és porcelán-, valamint játékgyűjteményeit is megtekinthettük.

Tanulmányutunk utolsó napján rövid látogatást tettünk az 1987-ben nőmúzeumként alapított, jelenleg Gender Múzeum néven működő intézménybe is, ahol meghökkentő, nyitottságot igénylő, XXI. századi témákat feszegető kiállításokkal találkoztunk.

Mesés utazásunk néhány napig tartott ugyan, de egészen biztos, hogy mindennapjaink része lett. Den Gamle By mint szabadtéri múzeum, minden részletével hatott ránk. Számos összegző beszélgetés után elhatároztuk, hogy dán tapasztalatinkat a Sóstói Múzeumfaluban kamatoztatjuk. Szeretnénk a jövőben látogatóinkat újabb és újabb élményekkel gazdagítani, amelyekben helyet kap az élő történelem. Különböző karakterekkel, egyszerű hallható és látható impulzusokkal kívánunk ismereteket átadni, emlékeket feleleveníteni, és a falusi élet hétköznapjait bemutatni. Hisszük azt, hogy ezekkel a modern múzeumi ismeretátadási formákkal még inkább megmutathatjuk azt, hogy a Sóstói Múzeumfaluban élmény a hagyomány!

If you do not believe it go and see for yourself…

Six employees of Sóstó Open-Air Museum have been to Denmark. An Erasmus+Project provided a great opportunity for us to go on a study-tour. It was possible to explore the method of Living History, an interactive presentation, in which the museum gives visitors an authentic sense of stepping back in time. We visited Den Gamle By (The Old Town in English) the open-air town museum located in Aarhus. We think we could get a lifelong experience there. The museum invited us to have a fantastic journey back in time. Den Gamle By gave us a historical experience about how life changed from the 1800s through modern times in the 1920s and to a period of welfare in the 1970s.

During our visit we had a chance to meet the director Thomas Bloch Ravn and Kitt-Boding Jensen, the sales manager who told us about how their museum works and what ideas they have in the future. The meeting with Ida Bonderup-Pallesen (Head of performers acting in Living History) was quite interesting and useful. We got information about how activities and costumes are incorporated.

Our group also saw the Moesgaard Museum which is located in the nice natural surroundings.

Here the past becomes alive and we can move through vivid exhibitions like travellers in time.

On the last day of our study-tour we went to the Women’s Museum founded in 1987. Now it has changed its name to Gender Museum.

After several meetings we have decided to implement our experience gained in Denmark in our open-air museum. Our purpose is to enrich our visitors with new experiences and they will enter a living museum where they can encounter people dressed in different costumes. We suppose the method of Living History may help us to present that the tradition can be an impressive experience in our open-air etnographical museum.

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A közleményben megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.